A "magyar tenger" Közép-Európa legnagyobb tavának számít: 79 km hosszú, szélessége 1,3-14 km között váltakozik, felülete pedig 594 négyzetkilométer. Már a tavaszi hónapokban özönlenek a vitorlázás szerelmesei, hogy kedvenc időtöltésüknek hódoljanak.

A Balaton keleti és nyugati medencére osztódik, a kettőt a Tihanyi-félsziget választja el egymástól. A tó vízmennyisége 1800 millió négyzetméter, 2,2 év alatt cserélődik ki. Fő táplálója a Zala folyó, de több kisebb patak is folyik bele. Vízszintje a nyári hónapokban apad a párolgás miatt, télen pedig a csapadék miatt emelkedik. A vízszintet persze mesterségesen is tudják szabályozni az 1976-ban elkészült siófoki zsiliprendszernek köszönhetően.

A Balatonon a sekélységnek köszönhetően hamar kialakulnak a hullámok. A Balaton-felvidék hegyes-völgyes tája lüktetést idéz elő a szélben, ennek köszönhető a tavon kialakuló hirtelen hullámzás és a hullámmentes időszak is. Egyébként az uralkodó szélirány ÉNY-i. A Balatonon a hullámok szokatlanul meredekek. A legmagasabb hullámok minig partközelben vannak. Az eddigi legmagasabb itt 1,82, a meder közepén pedig 1,95 méter volt. Hosszuk változó, 2-12 méter között változik. A szél elcsendesedése után általában két óra szükséges a hullámok elültéhez.

A vízszintben nagy szerepet játszik a szél. A tóra a hosszanti irányú tartós szél a jellemző, ez idéz elő változásokat a két medence vízszintje között. Például a tartós DNY-i szél 5-11 óra alatt a víztömeg nagy részét északkelet felé tolja. A partvonal tagoltsága miatt az ilyen irányú előrejelzés szinte lehetetlen.

Az áramlások kialakulása szintén szél függő, valamint a Föld forgása is befolyásolja. A fő áramlatok az északi partról a déli felé mozognak, míg a tó mélyén a víz ellenkező irányban áramlik vissza. A medencék közti vízszint változások idején különösen erős áramlások érzékelhetők a Tihanyi csőben. Itt sebeségük akár a 2 m/sec-es sebességet is elérheti.

Keszthely és Tihany között az uralkodó szélirány az északi, Tihany és Kenese között északnyugati. A délnyugati és délkeleti szelek inkább csak ősszel és télen érzékelhetőek.

Igazi balatoni viharok nem túl gyakoriak. Ha viszont vannak, akkor igen hirtelen jönnek és nagyon veszélyesek lehetnek. Ezeket általában délnyugatias meleg légáramlatok előzik meg, majd észak felől csap le hirtelen az erős és hideg szél. 10-20 perc alatt 30-35 m/s erejű széllökések is kialakulhatnak.

A mérések szerint a legszelesebb hónap az április, legkevesebb szél pedig szeptemberben van. Mind a Tihanyi-félsziget, mind pedig az északi part hegyes-völgyes tagoltsága erősen befolyásolja a szél elosztását a tavon.

A tó leghíresebb és legelismertebb vitorlás versenye a tókerülő Kékszalag, melyet minden év júliusában szerveznek.