Sok vitorlás szereti a Velencei-tavat, ahol igen nagy sport élet folyik. A vitorlás élet központja Agárd, ahol a hobbi vitorlázás mellett a bevállalósabbak sok versenyen is résztvehetnek a szezonban.

A Velencei-tó Magyarország második legnagyobb természetes tava. Területe 26 négyzetkilométer, felületének harmada nádassal fedett, ami igazán hangulatossá teszi a területet. Hosszúsága 10,8 km, szélessége 1,5-3,3 km között váltakozik, a part hossza pedig 28,5 km.

Elsődleges forrásai a Császár-víz, a Bányom-ér és több kisebb vízfolyás. Hőmérséklete meleg, a nyári hónapokban akár a 26-28 Celsiust is elérheti, köszönhetően alacsony vízállásának. Átlagos mélysége 1,5 méter. A környezetvédők igen kiemelt figyelmet szentelnek a Velencei-tónai, hiszen vízszintje sokszor a kritikusan alacsony szintet is elérte. Az 1800-as évek végén például teljesen kiszáradt a meder. A '90-es években ismét kritikus sekélységet ért el, akkor nem kapott nagy visszhangot, mivel a Balaton is veszélyben volt, ez pedig háttérbe szorította a Velencei-tavat. A tó még a 2000-es évek elején is kritikus szintet ütött meg, de mára szerencsére kiváló vízszintet ér el. 

Kevesen tudják, hogy a Velencei-tó nátrium és magnézium tartalma magas, ezért a kimerült szervezetet felfrissíti, de a reumatikus fájdalmaknak is enyhülést ad.

A tó meglehetősen napos időjárású területen fekszik. Az átlagos napfénytartam 50 év átlagában meghaladja az évi 2000 órát. A tó vízhőmérséklete gyorsan követi a levegő hőmérsékletét.

Az uralkodó szélirány ÉÉNY-i, merőleges a tó hossztengelyére. Ez az áramlási viszonyokat erősen befolyásolja, bár a tó felszín alatti mozgása nem jelentős.

A tó jégborítása szintén 50 év átlagában mintegy 45 napot tesz ki, a leggyakoribb jégvastagság 0,20-0,25 m. Erős fagy esetén a jégvitorlások és jégszörfösök lepik el a jeget a korcsolyázók mellett.